Zöldmunkák

Az új telepítésű szőlőben a hajtások 30 centiméteres hosszánál történik az első kötözés, amikor szarvakon kihajtó hajtások közül a belsőket letördelik, és a 6 szemen kívül még négy hajtást hagynak meg. Az "örökség" szőlőben ez az első befűzések ideje, és a tőkefejen megjelenő hajtások közül itt is négyet meghagynak, valamint a törzset is letisztítják.

A 6 szemen felül meghagyott további négy hajtással a vessző vastagságát állítják be. Kaló Imre szerint általánosságban a vessző akkor megfelelő, ha a kisujj és a hüvelykujj közé esik a vastagsága. Az ennél vékonyabb, illetve vastagabb vesszők megfigyelései szerint rosszabbul bírják a téli fagyokat. Ezen felül a meghagyott hajtások a viharkárokat is mérsékelni tudják, ilyen esetben tartalékként szolgálnak.

A hajtásokat az új telepítésű szőlőben 150-180 cm magasra engedik megnőni, efölött árnyékolna, míg az örökség szőlőkben a hajtások hossza elérheti a 2 méteres nagyságot is.

A hónaljhajtásokat nem törik ki tőből, hanem 2-3 levél után elvágják. Az őszi időszakban ugyanis a hajtás alsó levelei elöregednek, már nem megfelelően fotoszintetizálnak, és ilyenkor a meghagyott hónalj-levelek veszik át a cukortermelés feladatát. Ősszel nem levelezik le a hajtások alját a fürtök körül, mert Kaló Imre szerint az elöregedő leveleken áttörő napfény hatására alakul ki az a hamvasság, amely megvédi a bogyókat a naptól. Ennek ellenére ősszel nincs szükség rothadás elleni szerekre.

Évente 2-5 zöldmunkát végeznek, ezek (átfedésekkel!) a következők:

* törzstisztítás (2-3 alkalommal);
* kötözés, befűzés (4-6 alkalommal);
* csonkázás (4-6 alkalommal);

A munkák idejét illetően a népi tapasztalatok irányadóak, de az évjárattól függ, hogy ténylegesen mikor kerül sor a munkára.