A borok

Pincészet - Kaló Imre - Kaló Imre pincészete - Szomolya - 2012, October 22 - 15:24

Hogy többek között miért tartanám kötelezőnek minden leendő borásznak és borral bármiféle hivatást gyakorlónak az idelátogatást, annak több oka is van. Bizonyos fajtákat pl. leányka, zöldveltelini, szürkebarát, cabernet sauvignon - itt átalakult formában lehet kóstolni. Semmi sablon, semmi recept. Itt a szőlő az úr. Az úr pedig gyakorlatilag átírja mindazt, ami a fehérszőlő-kékszőlő rendszeréről eddig megtanultunk és tapasztaltunk. Itt lehet kóstolni wachaui mélységeket kínáló zöldveltelinit éppúgy, mint kifogástalan chardonnayt, 4 éves hordós érlelés után. Szürkebarátot a téglába hajló rózsaszín árnyalattal, jelentős cserzőanyaggal, extrém ízgazdagsággal. De van itt csupa eper illatú friss cabernet rozé is, ami vastagságban felér egy jóféle bikavérrel. A leányka különféle változatai külön cikket érdemelnének, akárcsak a 2000-es évjáratú, most (!) palackba töltött cabernet sauvignon és merlot. Ez a két bor ugyanis nem rendhagyó, csak úgy egyszerűen kifogástalan, nagy bor. Bármelyik francia nagyágyú mellé odatenném őket.

Sokszor kérdeztük már a gazdát is és egymást is, vajon mitől bírják ezek a borok a néha 8-10 éves hordós érlelést? Kaló Imre csak a borok felszínét kénezi és a pincét magát. Ez persze önmagában elég kevés. Ami tény: a kóstolt mintegy 60 tételből egyetlen egy 1997-es bornál - ami még mindig hordóban van - lehetett érezni azt, hogy az oxidáció vélhetően elröppent felette. A többi kifogástalan állapotban találtatott. A borok megítélése persze erősen szubjektív dolog, de az egyéni ízlésbeli kérdéseket félretéve azt kell mondjam, a borok több, mint jók. Általánosan jellemző rájuk a nagy koncentráció, erőteljes ásványos karakter, nagy test és a hosszas érlelés nyomán kialakuló tercier aromák sokasága. (Elgondolkodtam azon is, a tokaji száraz furmintok gyors öregedésén kesergő tokaji gazdáknak nem kellene-e kipróbálniuk egy több éves fahordós ászkolást. Annál is inkább lehet ennek létjogosultsága, mert hiszen a burgundi chardonnaykkal szemben szintén ez a szakma leggyakrabban felhozott ellenérve, mármint az oxidáció. Érdekes módon ezek a borok mindezt kiheverik, és 10-15 éves korukban hozzák igazi formájukat.)