Szomolyai Katolikus Templom

Szomolya - Falusi szálláshelyek - Falusi szálláshely - Rózsakert Vendégház - 2010, June 11 - 15:00

A római katolikus vallás Szomolyán a településsel egyidős lehet. Létrejötte a XI.-XII. századra tehető. Szomolya első említése azonban, 1269-ből való, Egyházasszomolya néven szerepel. A templom román stílusú volt, amelyet feltehetően a XV. században építettek át gótikussá, meghagyva a románkori szentélyt. 1335-ben papja 9 garas pápai tizedet fizetett. A Felsőszomolyának nevezett falurészt pedig először a sári monostor, majd a segedelemvölgyi karthauziak bírták. A Segedelemvölgy (lat. Vallis Auxiti) a Felsőtárkánytól észak-keletre fekvő Barát-völgy középkori neve. 1408-ban még csak a falu egy része, míg 1701-ben már teljes egészében a káptalané. Lakossága színtiszta katolikus.
1509-ben a templom titulusa: Szent Kereszt.

A reformáció tanai itt nem tudtak elterjedni, holott a borsodi főesperesség falvainak fele még a XVI. Század közepén előbb lutheránussá, (evangélikus) majd rövidesen kálvinista (református) lett. Történelmi tény, hogy Magyarország lakosságának 70%-80%-ka nagyjából 1570-től 1620-ig valamelyik protestáns egyházhoz tartozott.

163-ben a plébánost Bartavi Albertnek hívták, de 1696-ban ár pap nélkül állt a templom. 1722-ben a káptalan felújította, de a plébániát csak 1775-ben állíttatta vissza Novaj fíliával gr. Eszterházy Károly püspök., miután a szomolyai hívek arra kérték, hogy „egy jó, vigasztaló lelkipásztort megengedni méltóztassék!”

Az akkori plébánost Szomj Imrének hívták.

1805-ben azt írták a hívek, a „szombat délesti ünneplést régi eleink fogadták. Annak előtte nagy döge volt Szomolyán a marhának, azért a régi eleink az Istennek haragját akarván engesztelni, úgy fogadták, hogy Nagyszombattól Kisasszony napjáig ünnepet üljünk, minden kézi s külső-belső munkáktól megszűnvén, délest Templomba megyünk, Lorétomi Litániát mondunk.” Az 1800-as évek folyamán az ősrégi templom állapota, amely a temetőben állott, a mai ravatalozó helyén, erősen leromlott, így a hatóság 1890-ben bezáratta. A hívek istentiszteletre a bogácsi templomba jártak. A jelenlegi templom 1879-1898-ban épült. 1898. szeptember 08.-án szentelte fel Regovcsevics Róbert, püspök, őrkannonok. Titulusa: Kisboldogasszony.

A templom harangjait 1917-ben a Császári és Királyi Hadügyminisztérium elrendelésére leszerelték, és ágyúöntés céljaira elszállították. A szomorú eseményre a falu népe is összeszaladt. Az akkori plébános, Nagy Ferenc így ír: a leszerelt harangokat az összegyűlt hívek csókolták, megkoszorúzták, és szalagokkal díszítették fel.” Az új harangokat, amelyek jelenleg is működnek, 1929-ben készítették Sopronban, özvegy Gergely Alajosné (Bene Mária) adományából. 1948-ban Takács István mezőkövesdi festőművész kifestette a templomot, de 1959 májusában, a sekrestyében tűz keletkezett és a kiáramló füst megrongálta a freskókat, amely csak 2001-ben került felújításra.

1976-ban, majd 1998 és 2004 között a templom kívül-belül megújult, megszépült. A szentélyben lévő két ablakra ekkor került Szent István és Szent Erzsébet képe, Somogyi Dénes és felesége Bene Erzsébet adományából.

1. katolikus (görög) egyetemes (Krisztusi hit)
2. káptalan: olyan papokból álló testület, amely feladata a székesegyházban, az ünnepélyes liturgikus szertartások végzése. (Egyh. Tvk. 503.)
3. fília (latin) leányegyház, fiókegyház, társegyházközség)
4. litánia: felsorolásból álló, párbeszédes formájú könyörgő ima, Istentisztelet